Huh... hát jó rég nem írtam. Na de most....
Röviden megindokolnám miért nem írtam: tanulok, bulizom, utazok, élem a kis életem. Nem nagyon volt időm.
De csapjunk a dolgok közepébe.
Előző hétvégén lent voltunk a Balatonon Gáborral. Péntek este indultunk, hétfő hajnalban jöttünk. Kettő közt meg ittunk:D
Péntek: valamikor fél 7kor találkoztunk Árpádhídnál. Persze én megint csak előbb ott voltam mint ő, de ezt már réges régen megszoktam. (bár ha én kések, ami szerencsére ritkán esik meg, akkor viszont sokat...) Felszáltunk a metróra és irány a Népliget. A metrózás alatt már az összes tökömről folyt a víz. Kegyetlen, hogy odafent 36 fok volt, a metróban meg legalább 40.... nem beszélve arról, hogy egyesek nem ismerik az alapvető tisztálokdási szabályokat. Komolyan mondom, ezt törvénybe kéne iktatni, hogy aki büdösebb 3 smellynél (új mértékegység, a szag mérésére szolgál) azt azonnal elviszi az ÁVH és savas, szappanos, dezodoros tisztításnak veti alá, majd jól seggbebasszák a gumibottal, hogy megtanulja mi a rend.:p
3 napi teljes, bármi féle felügyeletet (és persze józanészt nélkülöző) szabadságért az ember sokmindenre képes, így mi akár magán a pokol kénköves picsáján és átugráltunk volna mezítláb:D, nem jelenthetett akadályt egy kis tömegnyomor. 30perc múlva már a buszunkon üldögéltünk, és "száguldottunk" Balatonalmádi felé. A buszon végighallgathattunk egy apa-lánya vitát, valami picsa folyamatos fejhangon történő visítását, illetve a szokásos alapzaj duruzsolt még.
Veszprémben át kellett szálnunk. Itt persze megint kiderült, hogy egy sereg hangyának több esze van, mint a VOLÁNosoknak, mivel a Balatonalmádi-Balatonfüred irányba közlekedő buszt körülbelül 2 percel késtük le. Ez bizonyítja azt a tényt, hogy ezek együttműködésről avagy co-operációról nem is hallottak.... Lényegtelen, nem bosszantjuk magunk, elvileg 40 perc és jön a következő busz. így felfedező túrára indultunk, hogy kiderítsük, honnan fogunk elstartolni 21:30-kor. De ez csak nem akart összejönni. 20 perc keresgélés után, leszólítottuk hazánk hű rendőreit, akik feletébb komolyan festettek a 165 centiméterükkel, és a 40 illetve 120 kilójukkal. Illedelmesen megkérdeztük, mégis honnan és mikor indul a buszunk? E feletébb magas szellemiképeségekkel megáldott honfotársainktól a következő választ kaptuk:"nem tudjuk srácok,híjjátok fel a tudakozout"-.-
Szerencsére később megsúgták a megoldást, miután ők is megkérdeztek egy okosabbat (tiszta NLG).
Balatonalmádiba este 10-re érkeztünk meg. Villám gyorsan, csomagjainkkal a hátunkon elrohantunk bevásárolni, mivel én már Veszéprémben éhen akartam halni. Vettünk annyi élelmiszert, hogy egy fél hadtestnek elég lett volna. A nyaraló fele, az úton haladtunk, mikor halljuk, hogy valami koppan mögöttünk a betonon. Murphy törvénye alapján, persze ez a nálunk lévő legértékesebb dolog volt, A GIN!! Az első sokból feleszmélve, bár még mindig remegő tagokkal, Gáborral összenyalábolta a sebesültet és megkérdezte tőle:
"Jól vagy Gordon bácsi?" (gyengébbek kedvéért: Gordon's Gin)
Én eddig a momentumig bírtam, ugyanis úgy röhögtem, hogy le kellett ülnöm az út közepére. Később belegondoltam, hogy mégis hogy festhettünk? Két fiatal egy rakat csomaggal, egy GINt ölelgetve fetreng a röhögéstől az út közepén....
Körülbelül ennyit tudok elmondani az első napról, mivel ezek után én kidőltem, lévén, hogy egy hete fél 6kor keltem és 11kor feküdtem.
To be continued.....
